Módszertani Képzések
MÓDSZERTAN (TCI)
A módszerről - "Témacentrikus Interakció"
A Témacentrikus Interakció (TCI) egy olyan interakciós modell, amely a csoportfolyamat során egyenlő hangsúlyt ad az egyénnek, a csoportnak és a feladatnak, miközben a csoporton kívüli környezetet is számításba veszi, mint folyamatalakító tényezőt.
Célja a személyiségfejlődés, a feladatorientált munka (gyakorlatok) és a kommunikáció/kooperáció közötti szintézis létrehozása.
A TCI arra a felfogásra épül, hogy az Egyén-Csoport-Téma-Környezet dinamikus egyensúlya jelenti az igazi, élő tanulás („living-learning”) és a kommunikáció alapját.
A TCI modelljét a pszichoanalízis és a sajátélményű csoportterápiák tapasztalatára építve Ruth C. Cohn svájci pszichoanalitikus fejlesztette ki az 1950-es és 1960-as években az Egyesült Államokban.
Az Európában főként német nyelvterületen elterjedt módszer filozófiája az életet értéknek tekintő etikai elven alapuló axiómákra épül:
- Egzisztenciális-anthropológiai axióma: Minden és mindenki egyszerre önálló egység - ugyanakkor senki nem létezhet önálló egységként, hanem csak kölcsönös függőségben. (Minden személyiség pszichoszomatikus egész, az észlelés, az érzelmek és a gondolkodás valamint a cselekvés egysége.)
- Etikai-szociális axióma: Minden élőt és élő növekedését tisztelni kell, mely olyan döntéseket követel meg, amelyek érték függőek. Az inhumánus magatartás : romboló! (Az embernek ember voltából származó kötelessége minden élőt értéknek tekinteni és óvni.)
- Pragmatikus-politikai axióma: A szabad döntésnek külső és belső határok szabnak korlátot, de ezek a határok a figyelem iskolázása révén folyamatosan tágíthatóak. Univerzális, kölcsönös függőségünk tudatosítása tesz képessé bennünket arra, hogy felelősséget tudjunk vállalni. (Az ember autonómiája annál nagyobb, minél tudatosabban számításba veszi függőségét belső és külső meghatározottságaitól. A szabad döntések az adott belső és külső határokon belül történnek.)
A TCI módszerrel folytatott pedagógiai/terápiás munkát meghatározó axiómák és posztulátumok a humánus cselekvés értékorientált voltát, valamint etikai követeléseket is jelentenek. A három axióma egymásra épül és egymást feltételezi.
Ezekből az axiómákból következik a TCI két meghatározó posztulátuma:
- „Légy önmagad szószólója!”, vagyis tudatosítsd saját belső és külső valóságodat és hozzál felelős döntéseket.
Légy önmagad főnöke. Mindig Te vagy az, aki döntesz és ennek legyél tudatában. Figyelj minden hangra a "belső tanács"-ban és a külső tanácsadók esetében is - a döntés a tied.
- „A zavaró tényezőknek elsőbbségük van!” – mivel, azok is a csoportfolyamatnak részei és ha figyelmen kívül hagyjuk azokat, megzavarják a csoporton belüli kommunikációt.
Mindig figyelj arra, hogy mi akadályozza a közös munkát a Te utadon és a többiek útját. Csak ezeknek vizsgálatával, az akadályok elhárítása után folytatódhat a növekedés.
A Ruth Cohn által kidolgozott csoportdinamikai módszer többek között a demokratikus gondolkodás és viselkedés megtanulását, begyakorlását teszi lehetővé.
- Az egyirányú kommunikációt minimálisra csökkenti, ugyanakkor fókuszálja is, amennyiben az előkészítésére teszi a hangsúlyt.
- Meghatározó eleme a módszernek, hogy a csoporttagok autonómiáját mint pozitív energiát használja és a csoportképzés szolgálatába állítja. (Egy teljesen esetleges összetételű csoport tagjai, arra a kérdésre, hogy érdekelne-e más kortársakat is a témánk - harci játék - a helyeslő válaszok mellett többségük megjegyzi, hogy: de ők legyenek egy új csoport, mert mi már ismerjük egymást.
Megjegyzés. 1. csapatépítő feladat nélkül is csapattá alakultak, 2. adódik a téma: miért nehéz befogadni új embereket egy csoportba? - Mitől alakul ki egy csoport? stb.)
- A téma (tematika) az, melynek bizonyos vetületeit kristályosodási pontként használja a csoportdinamikai folyamatban ugyanúgy, mint az önismeret területén. Tehát az előbbi példa akkor vezethető a csoportdinamikai kérdéskör felé, ha az a főtémánkhoz valamilyen módon csatlakozik. Ugyanakkor fel lehet vetni olyan kérdéseket menet közben, melyek hasonló módon új oldalról világítják meg a fő témánkat.
Például a nemi szerepek különbözőségét megközelíthetjük valamely aktuális film élményük szempontjából. A kiválasztott témát vitára bocsátjuk, majd a vita menetére is reflektálhatunk azzal a kérdéssel, hogy mi a tapasztalatuk – a lezajlott vita során – van-e különbség a fiúk és a lányok vitastílusa között vagy ez nemektől független, viszont karakterjegyeket, technikákat, vitatkozási stílusokat fedezhetünk fel…
A TCI alkalmazásának kulcsszavai: egyensúly a belső és külső világ között, integráció, interakció.
Modell:
Téma
környezet
Én Csoport
A három elem közötti egyensúly megtartása - a környezet (tudatosítom, hogy tanteremben, iskolában, vagy a természetben, vagy ahol vagyunk) a moderátor, csoportvezető feladata. A téma túlsúlya előadáshoz vezethet, az én túlsúlya a diktatúra vagy terápia felé csúszhat el, a csoport túlzott hangsúlyozása pedig egyszerű, kellemes időtöltés veszélyét hordozza.
Téma-megfogalmazás:
- pozitív, konstruktív, motivált, helyzetbehozó és személyes
Kommunikáció és maga-tartás:
- Légy önmagad főnöke! (Állj minden pillanatban a döntésed mögött!)
- A magad nevében beszélj! Konkrétan és ne általánosságban.
- Mondd ki, amit gondolsz! (Ne a többiek elvárására figyelj, jogod van a saját véleményedhez)
- A zavaró körülményeknek elsőbbsége van! (Ha a téma nyugodt tárgyalását zavarja valami (hideg van a teremben, valakivel konfliktusom van, fáradt vagyok stb.) - tegyük szóvá és előbb tudatosítsuk, beszéljük meg.
- Figyelj az érzéseidre! (Az érzések nem mindig jó, de vannak!)
- Ne az előtted szóló mondandójára reagálj, hanem magadat közöld, hogy rád hogyan hatott az.
Csoportdinamika („Mi”)
A módszer alkalmazásának egyik eredménye a csoport és közösségalakító hatás. A személyes megnyilvánulások komolyan-vétele éppen olyan fontos ebben, mint az, hogy, minden csoporttag helyet, életteret és vélemény-nyilvánítási lehetőséget kap. Nem kötelező a megnyilatkozás, mindenki annyit nyilvánít ki a témával kapcsolatosan, amennyit ő jónak és megfelelőnek tart. A keveset is komolyan veszi a csoport. Mindenki érvényesítheti elképzeléseit, ameddig az nem a csoport vagy a csoporttagok vagy a tárgyalandó téma rovására történik. A csoportnak lehetősége van struktúrálódni nem csak a gyakorlatok alatt, hanem a vélemény-nyilvánítás kapcsán is. A kiscsoportos beszélgetések a személyes kapcsolatokat finomítják, míg az egyéni munka az önismeret alap-lépése.
A serdülőkori csoportok dinamikájának alakulásakor szintén figyelembe kell vennünk, hogy a fiúk nagyon szívesen versengenek, rivalizálnak, - hogy az önképüket finomítsák, alakítsák és ellenőrizzék.
A lányok esetében a kapcsolatok építése, felülvizsgálata a hangsúlyos – ami nem egyszer éppen az autonómia megtapasztalását, kifejezését célozza és egyéni módszerek alkalmazását, megfogalmazását igényli.
Az egyéni (személyes)- és közös munka arányára a vezetőnek kell érzékenyen ügyelnie.
A vegyes (fiúkból-lányokból álló) csoportoknál tudatosan figyelnünk kell arra, hogy különféle témák megközelítésénél szemérmes vagy nyers magatartások is előfordulhatnak s ezek mély sebeket ejthetnek. Különböző a tűrőképességük a résztvevőknek és nem érdemes ezt provokálni. Arról nem is beszélve, hogy nem lesz őszinte a megközelítésük…
© Zöldy Pál
A módszerről - "Témacentrikus Interakció"
A Témacentrikus Interakció (TCI) egy olyan interakciós modell, amely a csoportfolyamat során egyenlő hangsúlyt ad az egyénnek, a csoportnak és a feladatnak, miközben a csoporton kívüli környezetet is számításba veszi, mint folyamatalakító tényezőt.
Célja a személyiségfejlődés, a feladatorientált munka (gyakorlatok) és a kommunikáció/kooperáció közötti szintézis létrehozása.
A TCI arra a felfogásra épül, hogy az Egyén-Csoport-Téma-Környezet dinamikus egyensúlya jelenti az igazi, élő tanulás („living-learning”) és a kommunikáció alapját.
A TCI modelljét a pszichoanalízis és a sajátélményű csoportterápiák tapasztalatára építve Ruth C. Cohn svájci pszichoanalitikus fejlesztette ki az 1950-es és 1960-as években az Egyesült Államokban.
Az Európában főként német nyelvterületen elterjedt módszer filozófiája az életet értéknek tekintő etikai elven alapuló axiómákra épül:
- Egzisztenciális-anthropológiai axióma: Minden és mindenki egyszerre önálló egység - ugyanakkor senki nem létezhet önálló egységként, hanem csak kölcsönös függőségben. (Minden személyiség pszichoszomatikus egész, az észlelés, az érzelmek és a gondolkodás valamint a cselekvés egysége.)
- Etikai-szociális axióma: Minden élőt és élő növekedését tisztelni kell, mely olyan döntéseket követel meg, amelyek érték függőek. Az inhumánus magatartás : romboló! (Az embernek ember voltából származó kötelessége minden élőt értéknek tekinteni és óvni.)
- Pragmatikus-politikai axióma: A szabad döntésnek külső és belső határok szabnak korlátot, de ezek a határok a figyelem iskolázása révén folyamatosan tágíthatóak. Univerzális, kölcsönös függőségünk tudatosítása tesz képessé bennünket arra, hogy felelősséget tudjunk vállalni. (Az ember autonómiája annál nagyobb, minél tudatosabban számításba veszi függőségét belső és külső meghatározottságaitól. A szabad döntések az adott belső és külső határokon belül történnek.)
A TCI módszerrel folytatott pedagógiai/terápiás munkát meghatározó axiómák és posztulátumok a humánus cselekvés értékorientált voltát, valamint etikai követeléseket is jelentenek. A három axióma egymásra épül és egymást feltételezi.
Ezekből az axiómákból következik a TCI két meghatározó posztulátuma:
- „Légy önmagad szószólója!”, vagyis tudatosítsd saját belső és külső valóságodat és hozzál felelős döntéseket.
Légy önmagad főnöke. Mindig Te vagy az, aki döntesz és ennek legyél tudatában. Figyelj minden hangra a "belső tanács"-ban és a külső tanácsadók esetében is - a döntés a tied.
- „A zavaró tényezőknek elsőbbségük van!” – mivel, azok is a csoportfolyamatnak részei és ha figyelmen kívül hagyjuk azokat, megzavarják a csoporton belüli kommunikációt.
Mindig figyelj arra, hogy mi akadályozza a közös munkát a Te utadon és a többiek útját. Csak ezeknek vizsgálatával, az akadályok elhárítása után folytatódhat a növekedés.
A Ruth Cohn által kidolgozott csoportdinamikai módszer többek között a demokratikus gondolkodás és viselkedés megtanulását, begyakorlását teszi lehetővé.
- Az egyirányú kommunikációt minimálisra csökkenti, ugyanakkor fókuszálja is, amennyiben az előkészítésére teszi a hangsúlyt.
- Meghatározó eleme a módszernek, hogy a csoporttagok autonómiáját mint pozitív energiát használja és a csoportképzés szolgálatába állítja. (Egy teljesen esetleges összetételű csoport tagjai, arra a kérdésre, hogy érdekelne-e más kortársakat is a témánk - harci játék - a helyeslő válaszok mellett többségük megjegyzi, hogy: de ők legyenek egy új csoport, mert mi már ismerjük egymást.
Megjegyzés. 1. csapatépítő feladat nélkül is csapattá alakultak, 2. adódik a téma: miért nehéz befogadni új embereket egy csoportba? - Mitől alakul ki egy csoport? stb.)
- A téma (tematika) az, melynek bizonyos vetületeit kristályosodási pontként használja a csoportdinamikai folyamatban ugyanúgy, mint az önismeret területén. Tehát az előbbi példa akkor vezethető a csoportdinamikai kérdéskör felé, ha az a főtémánkhoz valamilyen módon csatlakozik. Ugyanakkor fel lehet vetni olyan kérdéseket menet közben, melyek hasonló módon új oldalról világítják meg a fő témánkat.
Például a nemi szerepek különbözőségét megközelíthetjük valamely aktuális film élményük szempontjából. A kiválasztott témát vitára bocsátjuk, majd a vita menetére is reflektálhatunk azzal a kérdéssel, hogy mi a tapasztalatuk – a lezajlott vita során – van-e különbség a fiúk és a lányok vitastílusa között vagy ez nemektől független, viszont karakterjegyeket, technikákat, vitatkozási stílusokat fedezhetünk fel…
A TCI alkalmazásának kulcsszavai: egyensúly a belső és külső világ között, integráció, interakció.
Modell:
Téma
környezet
Én Csoport
A három elem közötti egyensúly megtartása - a környezet (tudatosítom, hogy tanteremben, iskolában, vagy a természetben, vagy ahol vagyunk) a moderátor, csoportvezető feladata. A téma túlsúlya előadáshoz vezethet, az én túlsúlya a diktatúra vagy terápia felé csúszhat el, a csoport túlzott hangsúlyozása pedig egyszerű, kellemes időtöltés veszélyét hordozza.
Téma-megfogalmazás:
- pozitív, konstruktív, motivált, helyzetbehozó és személyes
Kommunikáció és maga-tartás:
- Légy önmagad főnöke! (Állj minden pillanatban a döntésed mögött!)
- A magad nevében beszélj! Konkrétan és ne általánosságban.
- Mondd ki, amit gondolsz! (Ne a többiek elvárására figyelj, jogod van a saját véleményedhez)
- A zavaró körülményeknek elsőbbsége van! (Ha a téma nyugodt tárgyalását zavarja valami (hideg van a teremben, valakivel konfliktusom van, fáradt vagyok stb.) - tegyük szóvá és előbb tudatosítsuk, beszéljük meg.
- Figyelj az érzéseidre! (Az érzések nem mindig jó, de vannak!)
- Ne az előtted szóló mondandójára reagálj, hanem magadat közöld, hogy rád hogyan hatott az.
Csoportdinamika („Mi”)
A módszer alkalmazásának egyik eredménye a csoport és közösségalakító hatás. A személyes megnyilvánulások komolyan-vétele éppen olyan fontos ebben, mint az, hogy, minden csoporttag helyet, életteret és vélemény-nyilvánítási lehetőséget kap. Nem kötelező a megnyilatkozás, mindenki annyit nyilvánít ki a témával kapcsolatosan, amennyit ő jónak és megfelelőnek tart. A keveset is komolyan veszi a csoport. Mindenki érvényesítheti elképzeléseit, ameddig az nem a csoport vagy a csoporttagok vagy a tárgyalandó téma rovására történik. A csoportnak lehetősége van struktúrálódni nem csak a gyakorlatok alatt, hanem a vélemény-nyilvánítás kapcsán is. A kiscsoportos beszélgetések a személyes kapcsolatokat finomítják, míg az egyéni munka az önismeret alap-lépése.
A serdülőkori csoportok dinamikájának alakulásakor szintén figyelembe kell vennünk, hogy a fiúk nagyon szívesen versengenek, rivalizálnak, - hogy az önképüket finomítsák, alakítsák és ellenőrizzék.
A lányok esetében a kapcsolatok építése, felülvizsgálata a hangsúlyos – ami nem egyszer éppen az autonómia megtapasztalását, kifejezését célozza és egyéni módszerek alkalmazását, megfogalmazását igényli.
Az egyéni (személyes)- és közös munka arányára a vezetőnek kell érzékenyen ügyelnie.
A vegyes (fiúkból-lányokból álló) csoportoknál tudatosan figyelnünk kell arra, hogy különféle témák megközelítésénél szemérmes vagy nyers magatartások is előfordulhatnak s ezek mély sebeket ejthetnek. Különböző a tűrőképességük a résztvevőknek és nem érdemes ezt provokálni. Arról nem is beszélve, hogy nem lesz őszinte a megközelítésük…
© Zöldy Pál