Találkozó a menedékházban. Hol vannak a "kulcsaink"?
Férfi önismereti csoportokkal kerestem saját utamat. Barátaimmal otthonunk lett a„férfisátor”. Így jött el a „beavatás” pillanata. Megtudtam, hogy a „nők” a férfiaknak nem versenytársai, hanem létfontosságú szövetségesei. Ők a "szótár", mi vagyunk a nyelvtan.
Sorhajó kapitány vagy? Előre haladsz vagy visszafordulsz. És azt tudod-e, hogy a„tutajosok” csak a tutaj nélkül fordulhatnak vissza?
Amikor az „etika” az iskolai oktatás része lett, Lao-ce szavai jutottak eszembe. „Mikor a nagy út-at semmibe dobták, megjelent az erkölcs és méltányosság.” (18) „Az út, ha elvész, itt az erény / az erény ha elvész, itt a szeretet, / a szeretet ha elvész, itt az erkölcs, / azerkölcs ha elvész, itt a tisztelet. / A tisztelet a hűség és bizalom hiánya, a zűrzavar kezdete.” (38)
Hegymászó vagy? Új utakat keresel? Akkor tudod azt is, hogy a „sherpák” nem hegymászók. Ők a hegy gyermekei.
Ha nem tanítjuk meg a fiainkat arra, hogy a szomjazónak hogyan adunk vizet – szomjan fogunk pusztulni. Ha nem látják, hogyan vetünk magokat, hogyan dagasztunk kenyeret – éhen fogunk veszni. Láttak-e már gyászolni bennünket? Láttak-e megsiratni valamit? Egyáltalán, vannak könnyeink? Vagy kiszáradt folyómedrek vagyunk?
Vezető vagy? Kalauz? Nyomolvasó? Tanár? Megbízzak benned? Azt követem, aki úgy jár, hogy a léptei ösvényt jelölnek. „stalker” az, aki előttem jár.
Ha tudod ki vagy, már elég. Ha vissza tudsz nézni az utadon, már van történeted. Ha sebeket kaptál, már van, amit mesélj. Ha fel tudtál állni a földről, már tudod mi a hallgatás, de már vannak szavaid. Ha van kedved, már tudsz énekelni. Ha ember vagy, ez nekünk elég.
Csónakban evezel? Repülsz? Kék-túrát teljesítesz? Én azt a „pásztort” követem, akinek életet adó igéi vannak.
Találkozzunk, meséljük el történeteinket, hogy meg is értsük azokat. Rakjuk le a málháinkat, ez a tapasztalatcsere.
Zöldy Pál
Férfi önismereti csoportokkal kerestem saját utamat. Barátaimmal otthonunk lett a„férfisátor”. Így jött el a „beavatás” pillanata. Megtudtam, hogy a „nők” a férfiaknak nem versenytársai, hanem létfontosságú szövetségesei. Ők a "szótár", mi vagyunk a nyelvtan.
Sorhajó kapitány vagy? Előre haladsz vagy visszafordulsz. És azt tudod-e, hogy a„tutajosok” csak a tutaj nélkül fordulhatnak vissza?
Amikor az „etika” az iskolai oktatás része lett, Lao-ce szavai jutottak eszembe. „Mikor a nagy út-at semmibe dobták, megjelent az erkölcs és méltányosság.” (18) „Az út, ha elvész, itt az erény / az erény ha elvész, itt a szeretet, / a szeretet ha elvész, itt az erkölcs, / azerkölcs ha elvész, itt a tisztelet. / A tisztelet a hűség és bizalom hiánya, a zűrzavar kezdete.” (38)
Hegymászó vagy? Új utakat keresel? Akkor tudod azt is, hogy a „sherpák” nem hegymászók. Ők a hegy gyermekei.
Ha nem tanítjuk meg a fiainkat arra, hogy a szomjazónak hogyan adunk vizet – szomjan fogunk pusztulni. Ha nem látják, hogyan vetünk magokat, hogyan dagasztunk kenyeret – éhen fogunk veszni. Láttak-e már gyászolni bennünket? Láttak-e megsiratni valamit? Egyáltalán, vannak könnyeink? Vagy kiszáradt folyómedrek vagyunk?
Vezető vagy? Kalauz? Nyomolvasó? Tanár? Megbízzak benned? Azt követem, aki úgy jár, hogy a léptei ösvényt jelölnek. „stalker” az, aki előttem jár.
Ha tudod ki vagy, már elég. Ha vissza tudsz nézni az utadon, már van történeted. Ha sebeket kaptál, már van, amit mesélj. Ha fel tudtál állni a földről, már tudod mi a hallgatás, de már vannak szavaid. Ha van kedved, már tudsz énekelni. Ha ember vagy, ez nekünk elég.
Csónakban evezel? Repülsz? Kék-túrát teljesítesz? Én azt a „pásztort” követem, akinek életet adó igéi vannak.
Találkozzunk, meséljük el történeteinket, hogy meg is értsük azokat. Rakjuk le a málháinkat, ez a tapasztalatcsere.
Zöldy Pál